Kecskenewsás

És egy kis KN-filozófia a mai óráról. 

- Melyik lett a legjobb cikked? 
- A következő. 

Ezek voltunk mi, 2013-ban, Kecskemétről. 

Már sötétedni kezdett, amikor a gyerekek elkezdték megrohamozni a Hangárt és környékét. Az elején még csak a posta és a masszázs volt nyitva, aztán lassan a többi hely is tárt karokkal várta az ügyfeleket. Elindult a Szolgáltatóház.

Vajon a táborban szövődött barátságok, megmaradnak táborinak vagy folytatódnak otthon?

Itt szerelmes vagyok belé - de egyszer csak hazamegyünk... Hagyjuk félbe vagy lesz folytatás? A tábori szerelem nyomában.

     (Képünk csak illusztráció. Vagy nem.)

Nyomtatva is megjelent a nagy Bedő-interjú, tegnap este kiadtuk az utolsó előtti idei számot. A gyerekeknek azt a feladatot adtuk, hogy gondolkodjanak arról, vajon mit is jelent pontosan az a szó, hogy lehetőség. Íme, a végeredmény!

Nincs nehéz dolgom a riport készítésekor, ugyanis a legnagyobb hőségben is ott vannak a tábor „csomópontjain”. Észrevétlenül tartják fenn ezt a „szociális burkot”, amiben mi jól érezhetjük magunkat. De mégis kik ők?

Nem kevesebbek, mint a többiek, egyszerűen csak bátortalanok. Lehet, hogy azt hiszed róluk, csöndesek, és közben egész nap megállás nélkül tudnának beszélni... ha lenne kivel. Elmélkedés. 

Tökéletes esti program nincs. És ez nem is baj.

Táboroztatni Kecskeméten, majdnem verekedni egy metróban New York-ban. 

Mióta vagy PT-s?

Kitartás és céltudat vagy a szerencse teremti meg a lehetőségeket? Mind a három összetevő elengedhetetlen.

Bedő Dani diákjai szerint tanáruk egy nagy gyerek. A vicces és közvetlen hangulatú órák mellett tudtam vele komolyan is beszélgetni a lehetőségekről, kiforratlanságról és fejlődésről.

Eldönteni valamit rövid idő alatt, aminek a végkimenetele számunkra ismeretlen, nem könnyű. Riport egy elképzelt telefonhívásról. 

Nem kevesebbek, mint a többiek, egyszerűen csak bátortalanok. Lehet, hogy azt hiszed róluk, csöndesek, és közben egész nap megállás nélkül tudnának beszélni... ha lenne kivel. Vélemény. 

Amikor az utcán sétálok, sokat tűnődök azon, hogy az emberek tekintete, öltözködése és mozdulatai mennyire árulják el a saját magukról alkotott képüket és az önbizalmuk nagyságát. 

Manapság a tinik, lányok és fiúk egyaránt, sok időt és energiát fordítanak a külsejükre. Lányoknál a smink, fiúknál a hajzselé dominál. Nagyon sok esetben, az első találkozásnál a külső az, ami fontos, és erről jegyzik meg az embert először. 

Már kezdtünk aggódni, hogy nem lesz gond a nyomtatóval, de a papíradagolásba belefáradt, úgyhogy ma került a Hangárba a tegnap este elkészült újabb szám. A mostani szám témája: a külsőségek. 

Az ember kinézete olyan, mint egy felhőkarcolóba vezető lépcsőn az első fok. A kezdő jel, amit megmutat magából. Amikor ránézünk valakire, látjuk azt a lépcsőfokot, ami előtt állva eldönthetjük, hogy felmászunk-e a tetejére, vagy unott arccal elsétálunk. 

A People Team-ben hagyománnyá vált az esti program, ami körülbelül 2 órán keresztül tart és az első napon szétosztott csapatok együtt vesznek benne részt. Minden este új csapatépítő játékok, feladatok várnak ránk. Nézzük, mi történt a tábor utolsó turnusának második estéjén!

Az utolsó héten az újságírók összefognak a kreatív írókkal, akik besegítenek a tematikus számok elkészítésében, és már a fotósok egy része is dolgozik a ma megjelenő címlapunkon. Bemutatjuk, kik írják a negyedik turnusban a Kecskenewsást. Mivel a srácoknak megeredt a nyelve a bemutatkozó írásoknál, azokból csak a legjobb részeket közöljük, de megmutatunk mindenkit! 

Arra kértük a srácokat, írjanak a felnőtté válásról. A feladatot már-már túlteljesítették, néhányan közülük a cikkírás közben mintha kicsit felnőtté váltak volna...  

"Addig akarunk megfelelni mindenki másnak körülöttünk, amíg el nem felejtjük, mit akartunk elérni kizárólag magunk miatt. Mennyire fáj, amikor beszólnak, megaláznak? 

Olyankor mennyire tud hiányozni a heg a térdeden, ami miatt akkoriban sírtál. Az a nyers őszinteség, amikor nem hazudtál, csak azért, mert úgy érezted, hogy azzal jót teszel. Minden fekete-fehér volt, tudtad, hogy kit szeretsz, és kit nem. Most már az számít értéknek, ha valójában megismersz valakit. Már nem látod, amit gyermekszemmel láttál, hogy mi a jó, és mi a rossz. Csak azt látod, amit ők láttatni akarnak veled. Hol vannak az üres órák, amikor mindenben találtál valami mókásat?"

A Kecskenewsás legújabb számának cikkeit a felnőtté válás témája köré csoportosítottuk. A hét második lapját - mely a 9. év 158. száma - tegnap este adtuk ki. 

Ki ő, mit csinál? Interjút készítettünk Macsekkal; ha szeretnél róla többet megtudni, akkor olvass utána!

Miközben a tábor orvosát, PéZét interjúvolom az orvosi szobában, két kislány félbeszakítja a beszélgetést, a doki pedig kedvesen, hozzáértéssel látja el a kis sebesülteket. Azonban ez a szakma nem csak copfokról és lehorzsolt térdekről szól.

Ha már nyár, akkor víz, pancsolás és strand. Szerda délután a PEOPLE TEAM-ben ez házhoz, pontosabban kosárpályához jött.

Mindig mosolyog, mindig nevet, pedig egy 300 fős gyerektábor vezetője, ami sok felelősséggel jár. Azt mondja, hogy birkatürelme van, és hogy nem lehet kiakasztani. Illetve egy valamivel mégis.

A felnőtté válás egyik legfontosabb lépése, hogy eldöntjük, mivel is akarunk foglalkozni életünk hátralévő részében. Ez az első olyan döntés, amit nagyon körültekintően kell meghoznunk, mérlegelve minden körülményt, hiszen, kis túlzással élve, ettől függ a jövőnk.

Hányszor csípjük el nénik csevegéséből a piacon hogy: „Ezek a mai fiatalok”? Mi pedig azt gondoltuk magunkban, hogy ugyan már ők is voltak tizenévesek, ők is olyanok voltak, mint mi. Ez nem így van. 

Hullámzó hangulatú volt az első People Team nagykövet-választás. A lányok megmutatták, hogy nem csak főzni tudnak a fiúk pedig, hogy nem csak erősek.

Nyaralni bő három évtizede nem volt, mégis kiválóan érzi magát a bőrében a lassan 70 éves színész-rendező. Koltai Róbert akkor került Kaposvárra, mikor az ország legrosszabb hírű színházának számított, mikor eljött, már legendás társulatról beszélt mindenki. De miért fordult a filmek felé, és mely munkáira a legbüszkébb? 

Sziasztok. László Lívia vagyok és irányításmániás. Már több mint egy órája nem domináltam, azóta vagyok ugyanis csöndben. Üdvözöllek a nem-annyira-anonim-irányításmániások körében.

Hullámzó hangulatú volt az első People Team nagykövet-választás. A lányok megmutatták, hogy nem csak főzni tudnak és a fiúk, hogy nem csak erősek.

Azt mondod, te még mindig gyerek vagy? Neked semmi nem hiányzik a gyerekkorodból? Lehet, hogy ez tényleg így van, és ezt gyermeki őszinteséggel mondtad, de lehet, hogy hazudtál. Ahogyan azt a felnőttek szokták. 

A kritika, mint olyan, az ítéletalkotáshoz vezető ismeretelméleti, filozófiai fogalom.  Az már más kérdés, hogyan valósul meg ez a mindennapokban. 

Tegnap délután sok érdekes dolog történt a csapatokkal: megkapták feladataikat, plakátokat készítettek, verseket írtak.

Hajni, Bea, Zsuzsi, Tibi, Peti – ők mindnyájan a büfések. Mindig ott vannak a pult mögött, de mit csinálnak akkor, amikor nem látjuk őket? 

Nem is gondoltam volna, hogy a fotózás több mint szimpla gombnyomogatás. A művészet gyógyító ereje az objektíven keresztül is elérhet minket. Megdöbbentően őszinte válaszok Barnitól, fotográfiáról, életről.

Elkészült a 9. évfolyam 157. száma! Ma, az esti program után gyorsan ki is osztottunk 110 darabot. Ezen a héten is újítottunk, mostantól ugyanis tematikus lapszámokat adunk ki. Az új turnus első bagázsa nehéz, de hálás témát kapott: a szerelem köré szerveztük ezt a lapszámot. Persze a lapban helyet kaptak a szokásos tudósítások is, hiszen nem feledkezünk meg arról sem, hogy közben zajlik Magyarország legnagyobb bentlakásos tábora is. 

A szerkesztők szerint az első lapszám nem rossz, de éreznek még pár egyedi gondolatot a slapajok kisujjában, így tovább nyüstöljük a fiatalságot. A következő lapszámban majd a felnőtté válás nehézségeivel foglalkozunk, jó és rossz dolgokkal egyaránt, addig is itt van frissen, ropogósan a hét első Kecskenewsása és a szerelem. 

Cikibbnél cikibb pasizós dumák, szétrombolt önérzet, és a végén ott állsz a vágyott telefonszám nélkül. Miért?

Ha mindig azt hitted, a csajok földönkívüliek, sosem értetted, miért sülsz fel mindig a csajozással, neked szól ez a cikkünk. Megpróbállak felvértezni a tudással, amire szükséged lesz, hogy elindulj a randizás aknamezején. Ne aggódj, ha elsőre nem megy, gyakorlat teszi a mestert! Lássuk az alapfogalmakat!

A tábortánc tényleg szuper, ezzel kezdődött az esti program, és a folytatás sem volt unalmas!

Reggel kinyitom a szemem, itt fekszik mellettem a kis drágám. Gyengéden megsimogatom, még egy kicsit visszadőlök. Hirtelen felkelt az alvótársam, hét óra húsz van, kelni kell. A "szundi" gomb elnyomásával elhessegetem, de már nem is vagyok álmos, mert valaki írt egy sms-t, van pár facebook értesítésem, dologra emberek!

Máté szeptemberben kezdi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, kollégiumba megy, mert társaságra vágyik. Ez nem is csoda. Nyolc hónappal ezelőtt egy bőrönddel, pénz nélkül Cambridge-be érkezett. A magány keményebb volt, mint várta, karácsonykor mégsem látogatott haza. Nyolc hónap száműzetés története, ami arról szól, hogy megtanuljuk értékelni, amink van.

Ne magyarázzuk túl azt, amit nem kell túlmagyarázni. Tessék elolvasni ezt itt!

A Kozma-ikrek ezen a héten az újságíróknál pallérozódnak tovább és fejlesztik magyar nyelvtudásukat. Családjuk egy része a tengerentúlon, ők magyar szülők gyermekeiként már Németországban születtek, de a sok nyelv nem okoz zűrzavart a fejükben. Sőt. De át is adjuk nekik a szót.

A nők, mivel ugyanúgy emberek, mint a férfiak, rendelkezhetnek az életükről, végezhetnek olyan munkákat mint a férfiak, és szavazhatnak is. Mi a bajuk ezzel hímsovinisztáknak? Vigyázat, érzelmeket felkorbácsoló véleményfoszlányok következnek!

A kungfu jelentése sokat torzult a nyugati világban, nemcsak egy látványos küzdősportról van szó. Mi köze a Jinhez és a Janghoz és miért megy tőle könnyebben a tanulás?

A PEOPLE TEAM-ben nem kevés nemzet gyermekei táboroznak, hanem sok. Vannak, akik kicsit törik a magyart, és vannak, akik nem is beszélik az én gyönyörű anyanyelvem. Hogy lehetne beszélgetni velük és áthidalni ezt a kommunikációs szakadékot?

Mostanában egyre gyakrabban lángol fel a vita, hogy mégis mit keresünk az Európai Unióban? Hát, elég sok mindent. Lehetőségektől kezdve a partnereken és szövetségeseken, eszmei értékeken át temérdek pénzig, amik a maguk területén mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb életünk legyen.

Mindenki menjen a focipályára! Én is mentem, te is mentél (ha nem, akkor ügyes vagy). Ti hogy éreztétek magatokat az első esti programon?

Csendben lenni néha nehéz, ezt kijelenthetem. Legalábbis mint nekem, tizenéves lánynak. Vagy mint nekem, Galántai Esztinek. 

Mindig is érdekes témának tartottam ezt. Kinek jobb lenni, felnőttnek, vagy gyereknek? Sok gyerek azt mondja, hogy felnőttnek, mert nekik nem kell tanulniuk, és azt csinálnak amit akarnak. Pedig ez nem teljesen igaz!

A reklámok egyetlen feladata az, hogy rábírják a vásárlót egy-egy termék megvételére.

Van olyan ember, aki nem megy a nyár folyamán strandra, vízpartra? Szerintem nincs! Mindenkinek szüksége van egy kis pihenésre, felfrissülésre. Ha esetleg a pihenés mellé becsúszik egy főtt kukorica vagy fagyi, akkor még jobb az összhatás.

Kinyitottam a szemem, és mély lélegzetet vettem. Elmúlt 7, de csak pár perccel. Körbenéztem a szobában, és talán a torkom is összeszorult egy kicsit; valóban ez az utolsó teljes napom a 2013-as PEOPLE TEAM táborban.

Tegnap este ellátogattunk a színészek rejtekhelyére és megnéztük a feledhetetlen előadásukat.

Amikor betereltek minket a „színpadhoz” picit meglepődtem. A színtér mindkét oldalán padok voltak. Nem gondoltam volna, hogy két irányba is élvezhetővé tudják tenni az előadást. Tévedtem, nagyon jó és elgondolkodtató előadás volt.

„A külső megfog, a belső megtart.”

Ez az egy szó jelent majdnem mindent egy mai teenager fiú számára (csajozás). Amikor meglátsz egy szép lányt az utcán, vagy máshol, megesik, hogy utánanézel, és megcsodálod testi adottságait, egyszóval stírölöd.

Biztos ti is láttátok már ahogyan vizet, kaját, csütörtökönként pedig pizzát hoznak kocsival a Hangárba. Azon már gondolkoztatok, hogy honnan jöhet ez a sok étel? Mert én most utánajártam.

Mivel falun lakom, erről hitelesen tudok írni. Sokan azt mondják, hogy jobb, mert tiszta a levegő, és a kipufogógáz nem szennyezi be. De nem tisztább! Az autók ugyanúgy szennyezik a levegőt falun is, mint a városokban. Ebből a szempontból egyáltalán nem jobb falun élni. Azt is mondják, hogy csendesebb és nyugodtabb. Ez nem mindig igaz. Ha a közelben rendeznek egy fesztivált, (például a Voltot), akkor kicsit sem csöndes. Sőt, amikor a szomszéd füvet nyír, és a hang visszaverődik a házakról, fákról, dombokról, akkor sem túl. A következő állítás: nem érezni, ha a szomszéd cigizik az erkélyen vagy a teraszon, mert mindenkinek saját kertje van, és ezért a saját levegőjét rontja. Ez igaz.

"Egy jó házasság kompromisszumokra alapul." Nem haragszol, ha még a Petihez is hozzámegyek?

Hány éves vagy? Ez a kérdés állandóan elhangzik a táborban és különbözőbbnél különbözőbb válaszokat kapunk rá.

„Akihez hű maradok minden esetben.” Sajnos a giccses angyalszárnyú ’nyuszifülszívtől’ nem vettem észre, hogy ez is feltétele a PT-s házasságnak. Ebéd közben kezdődött számomra a kereskedelmi televíziós színvonalú „Áron feleséget keres” című szórakoztató showműsor.

Pauletti-Bordy Dorottya, a tábor leggyermekdedebb húszéves mókusa tegnap délután sikongatva és ugrálva fogadta a hírt, hogy vele szeretnénk interjút csinálni. Dorka az ELTE földtudomány-geológia szakára jár és mellette egy játszóházban dolgozik.

A büfékártya a lélek tükre. Minél több pénz van rajta, annál boldogabb vagy. Ha ez igaz lenne, én mély depresszióban szenvednék, ugyanis az enyém a nevemen kívül nem nagyon tartalmaz mást. A cikk kedvéért egy napig kizárólag mások kontójára fogyasztottam.

„A ruha teszi az embert. A meztelen emberek vajmi kevés, illetve semmilyen befolyással nem rendelkeznek a társadalomban.” - Mark Twain

Mielőtt leírom mi is az a technika, először is leszögezném: NEM, a technika egy fantasztikus dolog.

Fesztiválozni jó! – mondja mindenki az első nap. De mi a helyzet, ha már második napja tart a buli, és elfogyóban az energia?

Hol vagytok? Sikítás. Szalagok kiosztása. Sikítás. Verseny. Sikítás. Esti program.

A legtöbb fiatal sztár szeretne lenni. Nincs is kényelmesebb dolog a tinilány rajongók sokasága elől való menekülésnél és a rajongói levelek számolgatásánál. Sokan úgy gondolják (köztük én is), hogy ez az életforma éppen nekik való. Csakhogy ehhez egy zenekar is szükséges...

Ezen a kérdésen rengetegen gondolkoznak. Nehéz téma, mert a szülő jobban átlátja a dolgokat, ezért felelősségteljesebben tud dönteni, viszont mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy a saját ügyeiről maga döntsön.

Először is leszögezném: nagyon nehéz téma a következő, szerintem soha az életbe nem választottam volna magamtól! De úgy tűnik, meg kell próbálnom.

Mindenki szeretett volna strandra menni; de mi történt azokkal, akik itthon maradtak?

Mivel csak 50 fő mehetett pancsolni, a maradék táborozó a már várva várt nyári klórmennyiség nélkül maradt.

„Szabad az ember, ha mindenkor önmaga szerint képes élni. Valamely morális tett csak akkor a saját tettem, ha azt ilyen értelemben szabadnak nevezhetem.”- Rudolf Steiner

A tenisz egy nagyon hasznos sport. Nem csak azért, mert minden egyes porcikánkat megmozgatja, hanem azért is, mert nagyon izgalmas és vicces is egyben.

A gép előtt töltött hosszú, semmittevésben igen gazdag órák. Ismerős? Szerintem mindenkinek az lehet. Vitatott téma, hogy valójában ez pozitív, vagy negatív hatással van-e életünkre. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de akkor, abban a pillanatban, mikor éppen annak a személynek a válaszára várunk, akire két hónap után rá mertünk írni, vagy a kedvenc sorozatunk 20 perce kijött új részét töltjük le, semmiképp nem törődünk az esetleges negatív befolyással.

A tegnap este kicsit más volt, mint az eddigiek, ugyanis most nem csak fizikai tudással kellett bizonyítania a csapatoknak.

Magyarul „Egy különc srác fejegyzései”, ami véleményem szerint borzasztó fordítása az eredetinek. Ez az első és az utolsó hiba, amit ebben a filmben találtam.

Tegnap délután, a karate bemutató után történt a csapatválasztás. Nyolc csapat közül lehetett választani: lila, zöld, csoki, világos kék, sötét kék, piros, sárga, barna. Minden csoport saját zászlót kapott. A csapatversenyre este került sor.

,,A fotósorozat érzékenyen mutatja meg a másik irányításának következményeit és felelősségét, a gyermeki kiszolgáltatottság kérdését. Kallos Bea mindezt úgy teszi, hogy nem ítél, csak kiemeli a jelenséget, ezzel lehetőséget teremt számos fontos kérdés feltevésére.''- Csizek Gabriella

Mesélj kicsit a fociról, milyen szerepet játszott az életedbe, melyik csapatokban játszottál?

– Nyolc évesen kezdtem el focizni az MTK-nál, majd 2 év után elmentem a II. kerületbe, ott egy évig játszottam. Ezek után leigazolt a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia ott 3 és fél évet voltam, voltunk Olaszországban, Angliában, és Spanyolországban is, mindenhol tornákon. Legnagyobb eredményeink: zsinórban háromszor országos kupát nyertünk, spanyolországi, és a olasz kupán is elsők lettünk, Angliában a nagy feketék közt esélyünk sem volt.Olaszországban le akart igazolni a Fiorentina, de édesapám nem engedte, mert akkor még csak 14 voltam és családcentrikusak vagyunk, így otthon maradtam. Utána az egyik legjobb barátom hívott egy újonnan megalakult Air Energy nevű csapatba. Ott is játszottam, de félévkor megsérültem, egy igen balszerencsés sérülés volt...

Sokszor találkozom barátaimmal, ismerőseimmel, és sokszor a mozi a legmegfelelőbb program. Az ember mindig másfajta filmekre van kiéhezve. Ha olyan a hangulata, vagy partnere, mehet romantikus filmre, de ugyanúgy, ha szomorú napod van, mehetsz vígjátékra is, ha pedig valami izgit akarsz nézni, akkor akcióra is akár (már nem izgalmas).

Biztos vagyok benne, hogy mindenki hallott már a takáról. Van akinek a tavalyi tábordal (Taka-Taka) jut eszébe, van akinek pedig a People Team hivatalos pénze. Én most az utóbbi eredetének jártam utána.

A Zabhegyező című könyvet J.D. Salinger írta 1951-ben, és azóta is töretlen sikernek örvendhet. A történet egy tizenhét éves fiúról szól, Holden Caulfieldről, akit már negyedjére rúgnak ki a gimnáziumból. Az egész mű azt tárgyalja, hogy Holden hogyan találja meg a helyét a világban.

Lehet, hogy furán hangzik, de a kecskék a kedvenc állataim.Nem igazán házban tartható állatok, rombolnak, mekegnek és nem egészen tiszták. Ebből minden igaz rájuk, mégis sikerült valahogy bekerülniük a kedvenceim közé.

Valószínűleg mindenki figyelmes lett a borzas hajú, mindig mosolygó, német ikerpárra. Külsőre szinte megtévesztésig hasonlítanak, de most megtudhatjuk, hogy az érdeklődési körük és tulajdonságaik merőben különböznek.

Persze a címet nem kell szó szerint érteni. Csupán ne lepődjünk meg, ha a csak zsíros, és gyors kaján élők esetleg elhíznak, míg akik rendszerint tömik magukat gyümölcsökkel, és zöldségekkel, sokkal fittebbek, és egészségesebbek.

„A modern zabhegyező”

Hogy mivel jár, ha a tesód a PT területén nem csak a bratyód, hanem tanár is? Nagy eséllyel rengeteg ember fogja ismerni. (Főleg ha fotós tanár). Pár mókus/tanár lány úgy fog hívni, ahogy a testvéredet, egy „kis” jelzővel ellátva. Miután meglátnak a tesód mellett állva, hirtelen számos ember ismerni fog.

Ha bárki is gondolkozott már azon, hogy a barátaival hajnalig dumáljon egy szobában, az feltétlen olvassa el ezt a cikket! (Ha nem, akkor is!)

Interjút készítettem két rosszcsont gyermekkel, Juhász Nándival és Mészáros Nándival, akik egy ideig kismókusként működtek. (Nem önszántukból.)

„Sometimes I think I was born backwards... you know, come out of my mum the wrong way. I hear words go past me backwards. The people I should love, I hate, and the people I hate...”

Tisztelettel jelentkezik a 2013-as évi People Team tábor 2. turnusának újságíró csapata!

Szűcs Zsolt

Nem megszokott a lányok jelentkezése az informatika szekcióra. Szalai Szandit viszont ez nem érdekli, ő teljesen jól érzi magát a sok fiú között. Az informatika nagyon fontos része az életének, és a többi lányt is arra biztatja, hogy jelentkezzenek bátran!

Méltán gondolhatja a nagybetűs Kedves Olvasó, hogy a Lurdy Ház – People Team buszút a lehető legérdektelenebb téma, és hogy az alant található cikk egy amolyan „száradjonkiaszememhaelolvasom” olvasmánynak ígérkezik. Kellemes szemkiszáradást!

 Az ételről. Éhes vagy? Ha nem, akkor ennek a cikknek az olvasása után már biztosan az leszel.

Általánosban – főleg alsóban – ha főzelék volt az ebéd, mindenki egyszerre felsóhajtott: „fúúúúj...!”. De miért nem szereti a legtöbb gyerek a főzeléket?

Ki mit hallgat, miről és meddig. Mindent megtudtunk a tábor zenei ízléséről.

Vacsora. Az első olyan program, amin már az új turnus összes gyerkőce részt vesz. Főleg ha a kaja is finom. Márpedig létezik olyan, aki nem szereti a rántott húst egy kis limonádéval? Utána némi pihi, hogy ülepedhessen az étel, meg persze azért, hogy mindenki felfoghassa: újabb hét kezdődött a 2013-as PEOPLE TEAM tábor életében!

Vasárnaponként, háromkor mindig megtelik a Hangár a tábornyitóra, aztán gyorsan ki is ürül, mert az angolosok kivételével minden szekció tagjai különvonulnak.

Mintha egy fertőzött városban járkáltam volna, és csak pár ember élte volna túl a betegséget. Nem volt zene, nem volt ordibálás, nem volt semmi olyan, ami a People Team-re jellemző lenne, mindenki relaxált.

A PEOPLE TEAM maga az álomtábor. De mi lenne, ha egy gyerek vezetné?

A tábori büfében sok minden kapható, a legkelendőbbek mégis az édességek: köztük a csoki és a fagyi. A büfében nagy sikere van, a gyerekek imádják.

Manapság a Földön minden 1000 férfira jut 1200 nő, mégis csak a XX. században fogadták el a két nem közti egyenjogúságot, és még mindig nem mindenhol.