A büfékártya a lélek tükre. Minél több pénz van rajta, annál boldogabb vagy. Ha ez igaz lenne, én mély depresszióban szenvednék, ugyanis az enyém a nevemen kívül nem nagyon tartalmaz mást. A cikk kedvéért egy napig kizárólag mások kontójára fogyasztottam.
A turnus eddigi részében maximum levest mertem kunyerálni, annak csekély anyagi mivolta miatt. De az éhség nagy úr, kompromisszumokra éhesen elkezdtem a magasabb árkategóriás étkek felé kacsintgatni.
A PT-ben nagy kedvenc a Twister nevezetű jégkrém. Kellemes ’műíze’ elősegíti az indokolatlan dimenzióváltást. Eleinte nem gondoltam volna, hogy olyan hatalmas szükségem van erre, azonban táborunkban vannak olyanok, akik sportot űznek abból, hogy hébe-hóba ártatlan embereket hívnak meg eme fagyos csodára. Ennek elég prózai oka van: a Twister falloszalakú, és elfogyasztása közben is hasonlóan viselkedik, mint az elsődleges férfi nemi jelleg. Büszkeségemen ez sem ejtett csorbát, vigasztalt az a tény, hogy mindezt egy felsőbb, nemesebb cél érdekében teszem.
Maradjunk a jégkrémeknél. Régóta vágytam egy igazi, hamisítatlan Magnumra. Kapóra jött idősebb félosztrák másodnagybátyám közelemben tartózkodása, büfékártyáján bosszút álltam a több évszázados Habsburg-elnyomásért. Vásárlásom tárgya ezúttal egy másik ’ultraférfias’ fagylalt. Igényesen ’hupirózsaszín’ csomagolásának és a „marc de champagne” feliratnak nem tudtam ellenállni, kénytelen voltam újdonsült személyazonosságom árán, a mindig kedvesen mosolygó büfés hölgyek csippantója alá dörgölni vételemet. A megosztó élelmiszer elnyalása közben legalább akkora férfiállatnak képzeltem magam, mint George Michael.
Még három zöld Nestea-t sikerült betermeltem nincstelenségi akcióm során. Meg tudom nyugtatni azokat, akik meghívtak, ízlett minden. Nincs is annál jobb érzés, mint amikor az ember jót cselekszik valakivel. Főleg, ha az az elsődleges cél, hogy egy igényes nyelvezetű cikk készüljön az ily módon megszerzett táplálékok elfogyasztásáról. A „károsultakat” szerkesztőségünk (Borzas) visszahívja.
Acsády Áron
