Az utolsó héten az újságírók összefognak a kreatív írókkal, akik besegítenek a tematikus számok elkészítésében, és már a fotósok egy része is dolgozik a ma megjelenő címlapunkon. Bemutatjuk, kik írják a negyedik turnusban a Kecskenewsást. Mivel a srácoknak megeredt a nyelve a bemutatkozó írásoknál, azokból csak a legjobb részeket közöljük, de megmutatunk mindenkit!
Pécsi Zsuzsi
"Ki vagyok én? Mi az, ami igazán számít, hogy meg tudjam mondani, hogy milyen az egyéniségem?
Emlékeztetnem kell magam, hogy én írok magamról, nem számít a többi ember rólam alkotott véleménye. Pedig függök tőlük. Milyen könnyű lenne egy járókelő szemszögéből bemutatni magam! Vagy bárki máséból. A saját szememben, hogy látom magam? Tudom, hogy mostanában miben fejlődtem, mik a gyengeségeim. Mégsem érzem úgy, hogy hátradőlhetnek abban a tudatban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezem."
Radakovic Míra
"Legegyszerűbb, ha bemutatom egy napomat: reggel összekészülődöm, aztán elmegyek suliba. Legtöbbször 5 óránk van, szünetben meg egymást piszkáljuk. Isi után különórákra megyek. Otthon tanulok, majd estig olvasok. Alszom.
Van egy tesóm és egy teknősöm. Anyukám magyar, apukám szerb. Picit tudok gitározni. Szeretek kockulni. Ez vagyok én."
Murai Luca
"Tudom, hogy mit szeretnék csinálni, ha nagy leszek - ezt az egyik legjobb dolognak tartom magammal kapcsolatban. Már három éve eldöntöttem, hogy okleveles könyvvizsgáló szeretnék lenni, hiszen szeretek pénzzel foglalkozni!
Furcsa helyzetekben általában furcsán reagálok. Akkor szoktam sikítani, ha valaki bogarat, vagy csigákat hoz a közelembe, bár ez utóbbiak azért legalább képen aranyosak."
László Júlia
"Kedvenc >>élelmem<< a zöld, almás, pattogós cukorka. Sajnos az utóbbi időben sehol sem találtam, és ennek meg is látszik az eredménye.
Furcsa. Igen, ez a helyes szó. Mint a hobbijaimról is lerí, nem vagyok az a plázázós típus. Inkább az juthat eszetekbe rólam, hogy >>Fúú, de nagyon forever alone ez csaj!<<, pedig nem. Vannak barátaim, találkozgatok velük, meg minden... csak én nem bírom, ha túl nagy a tömeg. Szétszórt. Mindig van valami, ami fontos, és én otthon hagyom.
Lusta. Ha valamilyen feladatot meg kell csinálni, néha csak hagyom, hátha megoldódik magától. De ez vagyok én. Milyen Julcsi lenne az a Julcsi, aki nem szétszórt, nem lusta és nem is furcsa? Ő már csak egy lány lenne. Én ezekért a tulajdonságaimért vagyok ilyen. De az is lehet, hogy meg kéne változnom. Lehet, hogy úgy jobb ember lennék. Viszont – mint már említettem – lusta vagyok. Úgyhogy most is a jól bevált módszert fogom alkalmazni, és csak hagyom a dolgokat úgy, ahogy vannak."
Munár Anita
"Szóval én.
Nita vagyok, Anita, és tudom, hogy felesleges ezt a bemutatkozást leírnom, hiszen hiába próbálkozom, valahogy sosem jön össze bemutatnom önmagam. Mert még néha én is rácsodálkozok, hogy >>úristen, ezt most én mondtam?<<.
Meg hát az önismeret eleve tapogatózás a sötétben, egy képzelt világ, ahol előadjuk, hogy fú, én ilyen-olyan vagyok és akkor csodálkozni kell, hogy én még ilyen emberrel nem találkoztam. Meg különleges? Az csak egy szó, amivel mindenki leírhatja önmagát.
Mivel itt elvileg én vagyok a téma, nem tudom miért beszélek mindenki másról. De ugyan... Ki mondta, hogy az embert a kijelentései alapján ismerhetjük meg? Az „én” kezdetű mondatok egyszerű állítások. És valahogy azokat mindig keveseltem. Mert oké, tök jó, leírtad ki vagy, de mégis úgy érzem, mintha egy befejezetlen rajzot néznék. Vagy a reklám alatt várni a filmre, mert lesz még valami csavar, valami új, kiszámíthatatlan és izgalmas. És azt imádom.
Most kérdezheted, hogy jó... de, ki vagy te? Hát én egy lány vagyok, ezeket a dolgokat gondolja. Mert van, akit a „nem”-ek tesznek valamilyenné, van, akit a cselekedetei, döntései. Engem a gondolataim jellemeznek, és most kezdhetnék életrajzot írni, uncsi tényekkel, de helyette itt rizsázok, azt remélve, hogy legalább fele annyira megismertek így, mint egy monoton sablonszöveggel."
Fórizs Virág
"Különleges. Ez a szó az, amit nem aggathatnék csak úgy magamra. Talán nem láthatok magamban semmit, ami szokatlan, de ez csak azért van, mert túl jól ismerem magam hozzá.
Aki akar, az ismer. A szemem és a hajam színét mindenki látja. Olyat kéne írnom, ami csak én vagyok, ahogy más nem szokott bemutatkozni. Írhatnám, hogy sokat gitározok, énekelek, de ebben sincsen semmi olyan, amivel felkelteném az emberek figyelmét. Nem ismerek olyan dolgot, ami csak én vagyok.
Talán találhatok valamit, ha a dolgok mélyére pillantok. Például nem hiszem, hogy bárki szokott esténként szörnyetegeket látni. Rendben, azokat ki nem lát, de én minden egyes ilyen lényhez egy szituációt képzelek el, ahogy eltűnik. Vagy emlékeket ások el. Pont, mint.... mint egy sírásó. Igen azt hiszem ezt a nevet kaptam egy táborban, ahol olyan dolgokat kellett mondani, ami én vagyok, és nem más.
Aki nem ismer valakit, az egy szó alapján ítél, de aki képes a gondolatok mélyére ásni, az kincset talál. Ez is egy idézet lenne?"
Csikós Petra
"Azt megmondani, hogy milyen vagyok, sokkal nehezebb feladat, mint azt megmondani, hogy milyen szeretnék lenni, de néhány dolgot biztosan tudok magamról. Érdekes, hogy vannak olyan tulajdonságaim is, amiket én pozitívnak gondolok, mások viszont teljesen negatívnak tekintenek. Teljesen fix, hogy tanulós vagyok. Nem bízok önmagamban, így akkor is a könyveim felett ülök, amikor már rég nem kellene. Persze ennek megvannak a maga eredményei, hisz eddigi életem során mindig kitűnő voltam. Anya persze teljesen büszke rám, de bármelyik ismerősének, aki felhívja, azt mondogatja: hogy hát igen, Petra nagyon jól tanul, de néha már túlzásba viszi, és nekem kell leállítanom.... Azt hiszem, ez összesen egyszer fordult elő."
Szili Regina
"Egy kalandos életre vágyó, jelenleg unalmas hétköznapokkal teli életet élő lány vagyok. Véremben a nyomozás és a kémkedés, így kóstolgatom az újságírói lét izgalmasabb elemeit (Szeretem látni a meglepett arcokat, amikor tudatosul bennük, hogy tulajdonképpen mindent tudok róluk!). 13 éves létemre jobban érdekelnek a komolyabb témák, tekintve, hogy se testvérem, se unkatestvérem, a játékok kimaradtak a gyerekkoromból.
Céljaim közé tartozik eljutni Amerikába és megfigyelni a helyiek életét, hangulatát. Nem vagyok társasági ember, de teljesen egyedül lenni sem szeretek, a tömeg és a magány nyomaszt és taszít. A vitákban általában az arany középút felé hajlok, bár ezt igen erősen befolyásolja, hogy éppen kivel vitatkozom. Hogy ez jó vagy rossz?! Azt nem tudom, de ha valakinek csak azért adok igazat, mert ápolni szeretném vele a jó viszonyt, az egyértelműen nem jó"
Lancz Kyra
"A valóságon kívül élem az életemet. A környezetemben élők szerint már szinte veszélyesen álmodozó vagyok. Szerintem minden akkor kezdődött, amikor óvodás koromban elkezdtem rajzfilmeket nézni, és a korombeli babázós kislányok és verekedős kisfiúk helyett megismertem Mextilt, Rendőrt és a pokémonokat, élettel ruháztam fel a plüsseimet aztán megtanítottam nekik mindazt, amit az életről tudok.
Elkezdtem kialakítani a saját kis világomat, ami egyre csak bővült és bővült, mára pedig már a létező világ többszörösét öleli fel. Élem az életemet az iskolában, beszélgetek a barátaimmal, nevetünk és olyan emlékeket élünk meg, amikre mindig szívesen fogok visszagondolni. Otthon veszekszem a testvéreimmel és a szüleimmel, tesó time-ot és family time-ot tartunk, ha éppen jóban vagyunk, koncertre rángatom apumat, cserébe ő helikopterbe ültet és vezetni tanít. Az utolsó utáni pillanatban esek be a zenekari próbára, aztán igyekszek improvizálni, nehogy a többiek észrevegyék, hogy nem tanultam meg a dalszöveget. Este időben lefekszem, és másnap mégis úgy kelek mint aki negyvennyolc órája nem aludt."
Őri Eszter
"Sokszor nehezen tudok bemutatkozni, elmondani ki vagyok, mit szeretek, miért, mit hogyan és egyáltalán minek teszek ezt-azt. Bonyolult számomra az ismerkedés, a megnyílás.
Zárkózottabb, bátortalanabb, határozatlanabb vagyok az átlagnál. Meglepő? Nem gondolnám. Próbálok tenni ellene és úgy, ahogy megy… talán. Ennek ellenére kíváncsi és szerethető személyiséggel bírok. Két évig kisgimnazista voltam, és idén ősszel nekivágok a (nagybetűs) gimnazistalétnek.
A tanulással nincsenek gondjaim, fogékony vagyok minden újdonságra. Szeretek pörögni, mászkálni, ismeretlen dolgokat kipróbálni. De ezen nincs mit csodálkozni, ilyen az a közeg, ami körülvesz. Például ilyen a családom, állandóan ügyködnek valamin. Ha éppen már minden megszereltek, átpakoltak, lefestettek, megtaláltak, lecseréltek, megfúrtak, lefaragtak, akkor fogjuk magunkat és kiruccanunk. Épp amihez kedvünk van: hegyet mászunk, túrázunk, játszunk és rengeteget nevetünk"
Zsigmond Csenge
"Hogy szeretek-e írni? Naná! Miről? Rengeteg téma van. Mesebeli fantáziavilágokról, például.
Csendes vagyok és visszhúzódó, szeretek álmodozni. Az álmodozás meghatározó tulajdonságom. Miért? Mert állandóan azt csinálom: Ha nap közben a buszon ülök, és unalmas az utazás, de olyankor is gyakran előfordul, amikor mást kéne csinálnom. Minden mozdulatról, történésről eszembe jut egy sztoritöredék. Valóban: töredék. Rengeteg ötletem van, de csak párat fogok leírni.
Írok fantasy-töredékeket. Lehet, hogy fura, de mindezzel együtt a versírás jobban megy; csak úgy jön az ihlet, a hangulat, gyorsan papírra vetem, és már meg is van. Egy mesét már nehezebb megírni. A megfogalamzás tud nehézkes lenni. Ameddig csak magamnak mesélem, egyszerű: valakik valamit csinálnak, esetleg készülnek valamire. Egy kép, ahol csak állnak, majd egy jó hosszú párbeszéd. A fejemben megvan, leírni mégsem egyszerű."
Lengyel Levente
"Zsombón lakom. Ez egy kis falu, ami Szeged mellett helyezkedik el. A Szent Imre Katolikus Általános Iskolába járok, most leszek 5.-es. Szeretem az állatokat, főleg a kutyákat és a macskákat. Van is egy kutyám, aki 9 éves és van egy kiscicám is, aki még egy éves sincs. Szeretem a növényeket is, kedvenc növényem például az orgonafa. Ebből is van egy 2-3 éves csemetém.
Az olvasás is a kedvenc időtöltéseimhez tartozik. Nagy kedvencem például a Harry Potter, az Idődetektívek, a Narnia és még sok más. Kedvenc filmjeimből is említek párat: Gyűrűk Ura, Narnia, Harry Potter. Palacsintát eszek legtöbbször, mert ezt szeretem a legjobban. Szeretek korizni és focizni.
Felnőtt koromban bankár szeretnék lenni, ezért 6-os koromban megpróbálok bekerülni a 6 osztályos Radnótiba, ami Szegeden van. Ott folytatom majd tanulmányaimat, mígnem eljutok az érettségiig, és lehet, hogy az később is folytatni fogom a tanulást. A két nyelv, amit tanulni fogok az angol és a német lesz, hogyha nem találnék Magyarországon munkát, akkor ki tudjak menni külföldre.
Egyelőre viszont még maradok az általános iskolánál. Kedvenc tantárgyaim: angol, tesi, informatika, rajz, irodalom, nyelvtan. Valamint a matek és a természetismeret is a legkedveltebb tantárgyaimhoz tartozik."
