Az ember kinézete olyan, mint egy felhőkarcolóba vezető lépcsőn az első fok. A kezdő jel, amit megmutat magából. Amikor ránézünk valakire, látjuk azt a lépcsőfokot, ami előtt állva eldönthetjük, hogy felmászunk-e a tetejére, vagy unott arccal elsétálunk. 
Így van ez itt, a PT-ben is. Címkéket ragasztunk a többiekre, nem is sejtve, hogy már rajtunk is lóg egy pár. Hiába is tagadjuk, ítélkezünk. És ez nem ilyen „állj be a sarokba, mert te is ilyen szemét vagy” féle cikk. Direkt mondtam, hogy ítélkezünk, többes számban. Mert te is, én is, a tőled balra lévő gyerek is, mindenki, mindenhol, mert ez így van rendjén. Én értem, hogy az elején viccesnek tűnik a fura arcú kisgyereket szívatni, de ha nem akarsz felmászni a felhőkarcolóra, mit csinálsz az első lépcsőfokon?
Térjünk rá a valódi ismerkedésre: amikor dumáltok, kérdezgettek, sztoriztok és lassan telik az idő. Ez csak akkor fordulhat elő, ha a partnered gyönyörű és tökéletes? Akiket erről faggattam, mind visszakérdeztek: „és ha nem akarok vele összejönni?”. Erre többnyire az volt a válaszom, hogy ismerkedés. Értitek. Ismerkedés!
A stírölés és az ismerkedés két külön dolog, mert ha csak bámulni akarod a kiválasztottat, mint egy festményt, minek beszélgetsz vele? Megismerni valakit, az más. Izgalmas, meglepő és néha még furcsa is, a maga édes és különleges módján.
Volt, aki szerint a stílus számít, az összhatás és a kisugárzás. Úgyhogy ha már a tükröt 1 cm távolságból bámulod, lépj hátra, aztán megint egy lépés… És hirtelen meglátod a nagy egészet, ami úgy jó, ahogy van. Nem kellenek az „úristen, láttad az orrát?!” típusú megszólalások, mert ilyen hibákat tényleg csak az talál, aki keres.
Volt, aki azt mondta: „a külső megfog, a belső megtart”. Ehhez én nem írok semmit, csak ide teszem, lássa mindenki: fogja és tartsa meg.
Mindenkinek szüksége van a pozitív visszajelzésekre, úgyhogy menj oda egy barátodhoz, vagy csak simán egy táborozóhoz, és dicsérd meg a haját, a ruháját, vagy bármit, és ne foglalkozz azzal, ha azt mondja „te most vak vagy?!”. Mert hidd el, erre minden gyereknek szüksége van.
Munár Anita
