,,A fotósorozat érzékenyen mutatja meg a másik irányításának következményeit és felelősségét, a gyermeki kiszolgáltatottság kérdését. Kallos Bea mindezt úgy teszi, hogy nem ítél, csak kiemeli a jelenséget, ezzel lehetőséget teremt számos fontos kérdés feltevésére.''- Csizek Gabriella
Magyarországon 2005 óta rendezik meg a Little miss szépségversenyt, az amerikai gyerekszépségversenyek mintájára. A kiskorúak ezen a versenyen mérik össze tehetségüket és szépségüket. A versenyen 3 korcsoport van:
-3-6 évesek
-7-12 évesek
-13-18 évesek.
Kallos Bea 2010 és 2012 között készítette egy a fotósorozatot Magyarországon, egy bulgáriai versenyen.
A fotóriport azt mutatja be, hogy milyen a felkészülés a versenyre, mi történik a színfalak mögött, milyen, amikor gyerekek kerülnek felnőtt nők szerepébe. Szerintem ekkora gyerekeknek nem kellene megtapasztalniuk ezt. Nem nyerhet mindenki, aki nem ér el jó helyezést, az szomorú, csalódott lesz. Ilyen versenyekre akkor kellene gyerekeket küldeni, ha már tisztában vannak azzal, hogy mivel akarnak megpróbálkozni, és hogy mekkora az esélyük a győzelemre. Egy hároméves kislány ezt még nem érti. Egy tizennégy éves lány esetében egészen más a helyzet, mert tizennégy évesen biztosan átlátja a helyzetet. Kislányokat nem kellene felnőtt nőként kezelni, sminkelni, öltöztetni. A szépségversenyeket meg lehetne oldani kilónyi ,,vakolat” és koktélruhák nélkül, gyerekeknek való ruhákkal. Egy ilyen verseny akkor jó, ha a gyerekek önszántukból jelentkeznek, és nem az anyukájuk küldi őket, hogy valóra váltsák a gyerekkori álmukat. Az olyan, mintha eszközként használnák a gyereküket. Minden szülő a saját gyerekét látja a legszebbnek, felesleges lenne (esetleg) elszomorítani a gyerekeket.
Hégely Eszter
