Néha unjuk néha élvezzük – ez a tábori zene. Sok ember panaszkodott a sablonos zenére, szóval tessék.
A tábori zene nagyon fontos az embereknek, mert megteremti a hangulatot, ráadásul unaloműző. Az emberek különböző zenei ízléssel rendelkeznek, és ez a nevelésnek köszönhető. Általában ha a szülő a rockot szereti, és a gyerekével kiskora óta hallgattatja, akkor valószínűleg a gyerek is azt fogja szeretni.
A táborban eléggé egyhangú a zene. Ez főleg annak köszönhető, hogy szinte csak aktuális slágerek mennek. Szerintem a tábori zenék közé kerülhetne több rock és kevesebb rap vagy pop. A nyolcvanas, kilencvenes évek zenéit is berakhatnák a zenelistába. Azért lenne előnyös, ha sok régi zene lenne, mert a gyerekek többsége nem ismeri ezeket a számokat, és ez újdonságként érintené őket, és bővülne a zenei ismeretük. A többi zenei stílusnak is utat kellene engedni, de ne a klasszikusnak, mert azt senki nem szereti, és a mai zenék közül sem csak a slágereket, hanem a kevésbé népszerű vagy ismert, de igényes számokat.
Rengetegszer félbeszakítják a számokat, amit szerintem orvosolni, Gyuszi szólóit pedig növelni kellene. A külföldi gyerekek miatt játszhatnánk slágereket a saját országukból. A hét valamelyik napján számkérést lehetne rendezni, amikor az emberek kis cetlikre felírnák a számot, amit szeretnének hallgatni, és bedobnák egy ládába.
Faránki Dani
