Barni egy nagyon érdekes ember, és most még többet megtudhatunk róla.
KecskeNEWSás: Mikor kerültél a PT-be?
Barni: 2010-ben.
KN: És hogyan?
B: Kedvek Vera hívott, hogy nekem ez megfelelő lenne.
KN: Mióta foglalkozol fotózással?
B: Ez jó kérdés. Komolyabban 4 éve.
KN: A táboron kívül mit csinálsz?
B: Fotográfiát és grafikát tanulok. Ezzel kapcsolatos munkákat is vállalok. Imádom a gyerekeket.
KN: Hol tanulod a fotográfiát és a grafikát?
B: Július 24-én derült ki, hogy felvettek a Kaposvári Egyetem fotós szakára.
KN: Mi indított el a fotózás irányába?
B: Otthon voltam 3 hónapon keresztül, és a kezembe került egy gép. Vizsgálgattam, hogy működik. Eleinte csak a fotográfia technikájával foglalkoztam. A sebességet, a blendét és a mélységélességet tanulmányoztam. Aztán, miután elmentem a Práterbe (művészeti iskola – a szerk.), a művészet indított bennem alkotás iránti vágyat.
KN: Melyik korosztályt szoktad tanítani?
B: Általában kicsikkel foglalkozom.
KN: Szeretsz velük dolgozni?
B: Nehéz, de azért én leginkább arra törekszem, hogy új látásmódot tanuljanak meg tőlem, ami nem normál látásmód, hanem a fotográfián belül is egyféle látásmód. Hogy lássák az alakzatokat, a színeket a világban. Az anyagoknak az egymáshoz való viszonyulását.
KN: Jövőre is itt leszel?
B: Nem tudom. Lehet, hogy pont akkor lesz az esküvőm.
KN: Kisebb korodban mi akartál lenni?
B: Legkisebb koromban, amikor 4 éves lehettem, akkor a kukásautó hátulján akartam állni.
KN: Van valami hobbid?
B: Sportolni szeretek, sokat biciklizem.
KN: Van háziállatod?
B: Van egy kutyám, Dongónak hívják. Ő egy németjuhász-rottweiler keverék.
KN: Szoktad fotózni?
B: Néhanapján.
KN: Szeretsz mosolyogni?
B: Igen, csak nagyon fárasztó.
Lederer Lia
