Ha az embernek túl kevés pénze van, akkor többet akar, de ha túl sok pénze van, akkor folyton azon görcsöl, hogy el ne lopják. Eszerint van egy ideális pénzmennyiség?
Nem feltétlenül igaz, de tény, hogy vannak emberek, akik meg vannak elégedve a pénzükkel, de még ők is szeretnének egy kicsit többet, ha nem is vallják be. A legtöbb ember nem tud örülni annak, amije éppen van, és mindig jobbat akar. Csak akkor fogja fel, hogy milyen jó dolga volt neki eddig, amikor elveszíti.
A pénz eleinte a cserekereskedelmet egészítette ki, és csak elszórtan használták, de mára már egyre inkább fogy az értéke az inflációnak köszönhetően. Az infláció egyik oka szerintem az, hogy az ember mindig több pénzt akar, a pénznyomdák pedig próbálnak ezzel lépést tartani, és kinyomtatnak egy csomó papírt, amikre idővel egyre nagyobb számok kerülnek. És minél több pénz van, annál kevesebbet ér.
Mondjuk, ha nem lenne pénz, akkor még mindig az lenne, hogy elcserélem a tyúkot egy fácánra. Tehát a pénznek haszna is van, de úgy nagyobb lenne, ha nagyobb értéke lenne, és nem lenne ilyen mindennapos, mint manapság. Persze rámondhatjuk a húszezresre, hogy nagy az értéke, de én nem arról beszélek, hanem a többi címletről (ezres, ötszázas stb).
Néhány éve még az egyforintost és a kétforintost is használtuk, de drágább volt az előállításuk, mint amennyit valójában értek. A kétszázas három éve még papírpénz volt, ma meg már csak egy kis fémpénz, amit a nagymamák osztogatnak az unokáiknak. Most, ha bemész a boltba száz forinttal, nem vehetsz sok mindent belőle, míg mondjuk tíz-húsz évvel ezelőtt még jól is lehetett belőle lakni.
Ha ez így megy tovább, akkor huszonöt-harminc év múlva a húszezres is csak egy kis fémpénz lesz, mint manapság a kétszázas.
Varga Totó
