Biztosan ismeritek Szirmai Gergőt. A Youtube-ról, a Hangárból, a médiateremből. Volt, hogy egy hétig csak westerneket nézett, torrentezni szerinte bűn, szabadidejében pedig egy „szörnyet” gondoz. Videóblogja egy egyszerű kis hóbortnak indult, mára már sokan épp emiatt ismerik. De hogy csöppent ide, Kecskemétre?
KecskeNEWSás: Hogyan kerültél a PT-be?
Szirmai Gergő: Horváth Dávid hívott, nem találtam munkát, és amúgy is szeretek gyerekekkel foglalkozni. Nagyon profi ez a tábor, rosszabbra számítottam.
KN: Miért, mire számítottál?
SzG: Átlagos gyerektáborra. De egy átlagos gyerektáborban nincsenek vega kaják, szelektív hulladékgyűjtés, mindenkinek külön számítógép, szóval nagyon király ez a hely.
KN: Jó a médiás csapat?
SzG: Nagyon. Mindenki állatira motivált, de néha azért fárasztó. Gyakorlatilag egész nap dolgozni kell.
KN: És a való életben is ezt csinálod?
SzG: Végül is igen. Most még tanulok – a Filmművészetire járok –, de ezen a területen szeretnék dolgozni később. Rövidfilmek, reklámfilmek, ilyenek.
KN: Hogyan jött ez az egész filmezés? Mióta csinálod?
SzG: Fel akartuk venni a kis béna gördeszkás trükkjeinket, és megkértünk egy számtechtanárt, hogy segítsen nekünk megvágni a felvételeket. Innen jött a filmek szeretete. Kb. 10 éve foglalkozom ezzel.
KN: Gördeszka?
SzG: Igen, lassan 13 éve gördeszkázom.
KN: Úgy hallottam, kritikákkal is foglalkozol...
SzG: Ez hobbiként kezdődött. Még Amerikában egy kurzusomra csináltam egy videóblogot, de csak úgy hóbortból, amit aztán itthon is folytattam. Ez aztán nagyon sikeres lett, valóságos szörnnyé nőtte ki magát (a Hollywood Hírügynökségről van szó – a szerző).
KN: Havonta hány filmet nézel meg?
SzG: Nem számolom, változó. Van úgy, hogy naponta egyet-kettőt, de most, nyáron terápiás okokból nem nézek filmeket, mert ha az ember velük él együtt, előbb-utóbb megőrül. De igyekszem heti hármat-négyet megnézni. A filmek típusa is változó, mikor milyen kedvem van. Volt úgy, hogy egy hétig csak westernt néztem.
KN: Általában letöltöd vagy megveszed őket?
SzG: Legálisan veszek meg minden egyes darabot. Soha életemben nem töltöttem le, nem is fogok, és nagyon elítélem, aki ezt csinálja.
KN: Szoktál moziba járni?
SzG: Igen, nagyon szeretek. Vannak olyan filmek, amiket egyszerűen nem lehet kis képernyőn nézni, ez bűn, elítélem, be kéne csukni az ilyen embereket. Például egy Prométheusz soha nem lesz olyan kis vásznon, mint nagyon.
KN: Hogy nézed a filmeket? Mint kritikus, mint kívülálló, esetleg azt vizsgálod, hogy te hogyan csinálnád másképp?
SzG: Ez is változik. Vagy elemzed, vagy kívülállóként nézed. Ezek különböző hozzáállást igényelnek. Ha az ember igazán jó, a kettő már együtt van. Nekem se megy mindig, volt olyan, hogy kétszer néztem meg egy filmet, mikor kritikát írtam.
KN: Kanyarodjunk vissza Kecskemétre. Összbenyomás a táborról?
SzG: Állatira tetszik. Maradok jövő héten is. Ha addig ki nem rúgnak... (nevet).
Nagy Zsófia
