Média, azon belül pedig a filmezés. Legtöbben csupán péntek este szembesülnek a filmesek egész heti munkájával. Van úgy, hogy egy-egy értékelhető perc felvétele is órákba telik. Horváth Dávid, a filmes szekció atyja mesélt nekem magáról és a filmes szekcióról.
KecskeNEWSás: Mennyi ideje tanítasz itt a táborban?
Horváth Dávid: Immáron nyolc éve.
KN: Előtte táborozóként is részt vettél a PT-ben. Hány évet töltöttél el diákként tábori berkekben?
HD: Négy remek évet táboroztam itt.
KN: Mióta van filmes szekció a PT-ben?
HD: 2004 óta valamilyen formában jelen van a tábor életében.
KN: A táboron kívül is filmezéssel foglalkozol. Milyen filmes élményeket, tapasztalatokat szereztél idáig?
HD: A Színház- és Filmművészeti Egyetemre járok, szeptembertől harmadéves hallgatóként, televíziós műsorkészítő szakon. Minden félévben van egy dokumentumfilm-rendezés óránk, aminek a félévi vizsgafeladata az, hogy egy dokumentumfilmet kell készíteni. Volt olyan, amikor egy eseményről vagy egy érdekes emberről kellett, a legutóbbi két alkalommal pedig rokonunkról. Ebben a félévben szabadon választhattunk témát, így a mentőkkel töltöttem négy napot, és ott megtekinthettem, hogy valójában mivel is foglalkoznak, akik életeket mentenek nap mint nap.
KN: Hogy emlékszel vissza az első filmes élményedre?
HD: Otthon volt egy nagyon régi, mini VHS kazettára rögzítő kameránk, és arra vettem fel különböző műanyag bábukat, amint akcióba lépnek.
KN: Mi ösztönzött arra, hogy filmes legyél?
HD: Nem gondolom magam filmesnek. Filmezéssel, vagyis videózással foglalkozom, de a klasszikus értelemben vett filmkészítéshez nem kapcsolódom. Ha a dokumentumfilmes, tehát inkább a valóságot megörökítő, valamilyen formában bemutató filmezésre gondolsz, az közel áll hozzám. A fikciós vagy dokumentumfilmes műfaj önmagában kevés ahhoz, hogy ez legyen az oka annak, amiért ezt az utat választottam.
KN: Egy turnusban átlagosan hányan vagytok, illetve mennyi lenne az optimális? Úgy értem, mindenkinek jut-e gép, kamera?
HD: Most már évek óta a médiára, és ez alatt az újságírást is értem, körülbelül 25-35 fő jelentkezik, és ennek nagyjából kétharmada választja a filmezést. Nem kell mindenkinek külön gép, mert többnyire csapatban dolgoznak a gyerekek, úgyhogy ha többen vannak, akkor is egy gépen kell megvágni – három-négy ember egy gépnél bőven elfér. Kamerából sem kell mindenkinek külön, de azért csapatonként kettőt igyekszünk biztosítani.
KN: Vannak évről évre visszatérő diákjaitok?
HD: Persze, sokan. Van olyan, aki már negyedik éve itt van, sőt Valentin már legalább hat éve, és most már besegít nekünk, például a színészeket ő rögzíti.
KN: Mire vállalkozik az, aki a filmezésre jön? Kell-e túlórázni?
HD: Ez nem egy klasszikusan délelőtti foglalkozás, hanem egy folyamat, aminek vannak délelőtti részei is. A délelőtti órák bőven kevesek lennének ahhoz, hogy elkészüljünk a filmekkel, éppen ezért a délutánokat és az estéket is kihasználjuk. Vállalják a kötelezettségeket, és nincs olyan, hogy nem szeretnék ezt csinálni, hanem aki idejön, az élvezi, amit csinál.
KN: Az elméleti oktatás milyen arányban van jelen az órákon?
HD: Mindig szoktunk elméleti órákat tartani, mert a képkivágásokat, amiben elhelyezed az eseményt, azt meg kell tanulni, meg kell érteni, és fel kell ismerni, ha látod filmnézés közben.
KN: Aki több hétre is filmezni jön, annak mennyiben tér el a munkája attól, aki csak egy hétre jött?
HD: Akik két hétre jönnek, azok a második héten már sokkal előrébb fognak tartani.
KN: Akik egy hétre jönnek, azok – ha jól tudom – névjegyfilmet készítenek.
HD: Múlt héten így volt. Egyébként meg változó, ha sokan vannak, akkor csoportostul csinálnak filmet.
KN: Mennyi háttérmunka zajlik egy-egy kisfilm elkészítésekor?
HD: Rengeteg. Az előkészítés napokat ölel fel, maga a forgatás pedig borzasztó sok idő, órákban mérhető egy-egy kerek percnek a felvétele.
KN: Sok dolgod van ezekkel a munkálatokkal, vagy a diákok elvégzik az oroszlánrészlét?
HD: Változó. A mostani csoportot főként Máté és Brigi viszik, én a délelőtti témákról készítek bemutatkozó promóvideót. Irányítani kell a gyerekeket, viszont a vágásnál nagyon sokan annyira gyorsan haladnak, hogy nem is kell segíteni nekik.
KN: Mi változott a kezdetek, illetve tavaly óta?
HD: Rengeteget fejlődtünk minden téren. Gyerekcipőben járt anno ez a szekció, és most már évek óta egy nagyon flottul működő csapatunk van.
Végh Barni