Hétfő délután a Circus Fabricius társulata szórakoztatta a gyereksereget. A majdnem klasszikus családi felállás (papa, mama, gyerekek – csak papa nélkül) nyaktörő mutatványai és rendhagyó zenei produkciója bár hagyott némi kívánnivalót maga után, az összhatás kiváló volt – egyedül a porondmester görbe orrán egyensúlyozandó kanál mélyrepülése törte meg az előadás ívét.
A kis családi kompánia előadása rendkívül szórakoztatóra sikerült: miközben anyu konferált, a nagyobbik fiú egy palánkon állva egyensúlyozott egy görgőn, a kisebbik pedig labdazsonglőrködött.
Majd a Circus Fabricius családjának feje, anyu következett: kanalat egyensúlyozott az orrán, csengővel zenélt, a szájában tartott egy tőrt, rajta egy kelyhet, a kelyhen pedig egy kardot. A közönség nagy tapssal díjazta.
A műsor után csak a csapatbeosztás volt hátra. Színek szerint osztottak csapatot, én a sötétkékekhez kerültem. A csapatépítés során főleg ismerkedős játékokat játszottunk. Labdák segítségével ismerkedtünk: dobáltuk a labdát, és akihez került, annak mondania kellett a nevét. Nagyon élveztem, csak nem jegyeztem meg a neveket.
Majd a játékok végén kis csapatokat alkottunk, majd minden kis csapat kitalált egy csapatnevet és egy csapatkiáltást, melyek közül kiválasztottuk a legjobbat.
Mosnier Margot
