A csütörtök esti Mr. & Mrs. Malájka-választás előtt beszélgettem az Animal Cannibals tagjaival, Qkával és Ricsipível. Nem is gondoltam, hogy ennyire jó fejek. Pedig azok.
KecskeNEWSás: Mióta tart a barátságotok?
Ricsipí: Igazából már elég régóta cimborák vagyunk. Pontosan nem tudjuk, de több mint 10 éve, és nemcsak haverok, hanem munkatársak, valamint alkotó- és előadótársak is vagyunk egyben.
Qka: Ha az a kérdés, hogy minket összeválogattak-e, akkor a válasz nem. Az egész a barátságunkra alapult, közös hobbijaink voltak, mint például a zene, és így lett az AC.
KN: Hogy jött a nevetek?
R: Én Richárd vagyok, a szüleim ezt találták ki. De volt egy B terv is. Mindenképpen fiút szerettek volna, mert tudták, hogy fiúnak lenni jó. Szóval, azt hiszem, a B terv a Balambér volt. Úgyhogy köszönöm a szüleimnek. Egyébként a Balambér név elég komoly, szerintem lehet vele mosolyt csalni a lányok arcára. És a te neved hogy jött, Qka?
Q: Engem lánynak vártak, Zsuzsi lettem volna. Zsuzsi és Balambér, mint Bogyó és Babóca. Tehát a szüleinktől kaptuk a nevünket.
KN: És az Animal Cannibals név hogy lett?
R: A családom ragaszkodott ahhoz, hogy „animal” legyen, de egyébként három család vitatkozott a nevünkön. Végül a harmadik kiszállt.
Q: Őket megettük. Az én szüleim pedig ragaszkodtak a kannibálhoz, vagy hát valami húshoz. De gyakorlatilag a név az olyan, hogy nem firtatjuk. Az van.
KN: A szüleitek a kezdet kezdetétől támogattak titeket?
Q: Amikor még középsuliban gondolkodtunk a zenekaron, akkor támogatták az ötletet, és mondták, hogy „jó-jó, legalább nem kocsikat törünk fel a 8. kerületben”. Az iskola után halasztottunk egy évet, hogy megnézzük, hogy tudunk-e a zenekarunkból valami hosszabb dolgot csinálni, vagy csak egy kósza fellángolás, mint Fluornak a Mizu. És örülünk, mert hosszabb távon is működött. Mondták, hogy jó lenne, hogyha lenne valami rendes állásunk és papír a kezünkben… Hogy őszinte legyek, nekem papír naponta van a kezemben. Mindig legyen papír a kezetekben.
KN: Hogy viseltétek az első fellépéseteket? Izgultatok?
R: Igen. Nagyon is, de mázli, hogy videóval is rögzítettük. Sajnos most nem tudjuk bejátszani, hogy milyen jól néztünk ki, de ilyen laza rapes volt, melegítőnadrágban. Qka volt a háttértáncos.
Q: Egy közép-magyarországi tüzépvállalat sapkája volt rajtam. Akkoriban nem nagyon lehetett sapkát kapni úgy, hogy bementél egy boltba, és kértél. Örökölni vagy találni lehetett, vagy külföldről hozatni. Először nagyon lazák voltunk, egy tiniklubot is csináltunk. Előre megterveztük, hogy koncert lesz, jöttek a haverok, és felkészültünk arra, hogy interjút kell adnunk a sikeres koncertünk után. Innentől jöhet a világhír és a csajok.
KN: A ruhákat hogyan választjátok ki? Össze szoktatok öltözni?
Q: Most ez volt tiszta, ezért van rajtam. De amúgy nem szoktunk összeöltözni, nincsenek egyforma cuccaink, vagy maximum azokat is csak kaptuk valakitől.
R: Ettől függetlenül lehet, hogy van valamilyen női megérzésünk, hogy hasonlóan nézzünk ki. Általában mindkettőnkön van nadrág, póló és sapka. Az szabály, hogy nem lépünk fel rövidnadrágban, bármennyire is szépek a lábaink.
KN: Szoktatok bulizni csak úgy a haverokkal?
R: Á, nem, dehogy. Amúgy persze.
KN: Ha meglátnak titeket az utcán, sokan odarohannak?
Q: Nem, mert van egy térképünk, ami nem érinti az utcákat, bármerre is megyünk. Mi kifordított hollywoodi sztárok vagyunk, hiszen pont akkor nem vagyunk felismerhetőek, hogyha lekerül rólunk a sapi és a szemüveg. A legjobb, hogy odajönnek: „Ti azok vagytok, akikre gondolok?”
KN: Együtt miket szoktatok csinálni? Bicikliztek a Margit-szigeten?
Q: A naplementében. Legutóbb mozizni voltunk, meg a Velencei-tóban is fürödtünk.
R: De sokszor borkóstolókra is eljárunk. Megkínálnak minket borral, és mi megkóstoljuk.
KN: Szoktatok együtt lógni mondjuk Fluorral, SP-vel vagy Majkával?
R: Hát, igazából szoktunk, bírjuk őket, de a zenéjüket nem annyira. Elismerjük azt, amit csinálnak, de inkább a személyiségükért vagyunk velük jóban, nem a zenéjük miatt.
KN: Melyik bandát szeretitek?
Q: Amit elismerünk, és mai napig szeretünk, az a Hősök. Őket nagyon bírjuk.
Pálfi Bianka
