Furcsa ruhákba öltözött mókusok, szerencsejátékok, lelkesen pénzt gyűjtő táborozók. Milyen programon vehettünk részt tegnap este?
A feladat adott volt: az egyes csoportoknak, gyerekeknek minél több takát (tábori játékpénzt) kellett gyűjteni. Különböző szerencse-, erőnléti vagy ügyességi játékokon próbálhatták ki magukat a táborozók. Az egyes állomásokon a mókusok beöltözve teljesen átadták magukat a játéknak. Volt itt farkasszembe néző verseny, sorverseny, fél karú rabló. Az igazán pénzéhesek egy fülkébe mehettek be, ami fölfele fújta a levegőt és a pénzt is. A játék egyszerű: amennyit elkapsz, annyit vihetsz. A gyerekek nem unatkozhattak az állomásokon kívül sem: például egy fotó kedvéért is járt nekik a fizetség, vagy akár egy közös táncba is beszállhattak, ám a játék vége felé mindkettőre annyi jelentkező volt, hogy nem mindenkinek jutott taka. De az igazán nagy harcok a pénzdobálásnál voltak, aki bemerészkedett egy 10-esért az egy belépőt nyert a kicsi a rakás játékra.
Minden eszköz adott volt arra, hogy a gyerekek minél több takára tehessenek szert, a végén már csoportfeladatok is voltak, mint például az, hogy amelyik csapat tagjai közül öt fő a focipálya közepén van leghamarabb, az nyer 10 000 takát. A játékok vége felé a pénzszámolók a tőzsdén érezhették magukat, mindenki bedobta az összegyűjtött összeget, és bekiabálta annak értékét is; ember legyen a talpán, aki ezt rendesen össze tudta számolni. Szóval innen is respekt a bankároknak.
Az este vége felé a szokásos csoportos ordibálások következtek természetesen minden plusz pontért. A játékosok nem lacafacáztak, minden erejüket és hangjukat bevetették annak érdekében, hogy a csapatuk minél több bónuszponttal zárja a versenyt. Az átlagostól eltérő módon három részre osztották a táborozókat, és így is megmérték a hangerőt. Végül eredményhirdetéssel és dupla tábortánccal zártuk az estét.
Kuslits Kata
